French
DeutschAndrás Dugonics
András Dugonics (Seghedino, 17 ottobre 1740 – Seghedino, 25 luglio 1818) è stato uno scrittore e drammaturgo ungherese.
Biografia[modifica | modifica wikitesto]
Figlio del mercante András (1715-1780), eletto anche come consigliere comunale,[1] Dugonics si convertì ed entrò nell'ordine degli scolopi, intraprendendo successivamente la carriera di insegnante, dapprima presso vari licei di provincia e poi all'Università di Buda.[1]
Quando ancora tutti davano lezioni in latino o in tedesco, Dugonics già diffuse l'ungherese, divenendo un precursore della sua lingua in ambito letterario.[2] Nazionalista fervente, ma anche tradizionalista e conservatore e quindi difensore della nobiltà e contrario ai principi e alle innovazioni portati dall'illuminismo, fu l'iniziatore del populismo letterario in toni patriarcali.[2]
Una delle opere principali che raccoglie sia il suo nazionalismo acceso, sia il suo lungo impegno nel settore etnico-linguistico, si intitola Magyar példabeszédek és jeles mondások ("Adagi e notazioni notabili ungheresi").[3]
Ma grande parte della sua fama è dovuta ai suoi romanzi pseudostorici, quali Etelka (1788) e Jolanka (1804), nei quali i protagonisti parlano un linguaggio popolaresco che tende ad esaltare le antiche virtù della nazione, il tutto inserito in un contenitore storiografico positivista, come le edizioni delle fonti medioevali ed i trattati di Sajnovicse di Gyarmati sull'origine comune degli ungheresi e dei finlandesi. Soprattutto Etelka riscosse un enorme successo attestato dalla ristampa di ben tre edizioni nel giro di poco tempo.[2][3]
Non trascurabile la sua attività drammaturgica, basti citare la tragedia Batori Mária messa in scena, con successo, per oltre un secolo per il suo alto trasporto nazionalistico.[2]
Opere principali[modifica | modifica wikitesto]
- Troja veszedelme, melyet a régi versszerzőknek irásiból egybe szedett és versekbe foglalt, Pozsony, 1774, con poesie tradotte di Virgilio, Ovidio, Orazio;
- Andreae Dugonicii Argonauticorum, sive de Vellere Aureo, LL. XXIV, Pozsony, 1778;
- Ulyssesnek, ama hires és nevezetes görög királynak csudálatos történetei, Pest, 1780, una prosecuzione dell'Odissea;
- A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betővetés (algebra) és a Földmérés (geometria), Pest, 1874;
- A tudákosságnak III. könyve: A három szögellések (trigonometria) és IV. könyve: a csúcsos szelésekről (de sectionibus conicis), Pozsony e Pest, 1798;
- Etelka, egy igen ritka magyar kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben, Pozsony e Kassa, 1788;
- Az arany pereczek. Szomorú történet öt szakaszokban, Pozsony e Kassa, 1790;
- A gyapjas vitézek, két könyvben, Pozsony, 1794;
- Jeles történetek, melyeket a magyar játék színre alkalmaztatott, Pest, 1794;
- Gyöngyösi István költeményes maradványai, Pozsony e Pest, 1796;
- A szerecsenek, Pozsony e Pest, 1798;
- Római történetek, Pozsony e Pest, 1800;
- Etelkából ki-válogatott remekje a helyes magyarságnak, Pozsony, 1800;
- A magyaroknak uradalmaik; mint a régi, mind a mostani időben. Tizennégy rézmetszett paisokkal, Pest e Pozsony, 1801;
- Jolánka Etelkának leánya, Pest e Pozsony, 1803–1804;
- Szittyiai történetek, Pest e Pozsony, 1806–08;
- Cserei. Egy honvári herczeg, Seghedino, 1808;
- Radnai történetek, Seghedino, 1810;
- Nevezetes hadi-vezérek, Pest, 1817;
- Magyar példabeszédek és jeles mondások, Pest, 1820.
Note[modifica | modifica wikitesto]
- ^ a b (HU) Dugonics András életrajza, su szepi.hu. URL consultato il 16 luglio 2018.
- ^ a b c d le muse, IV, Novara, De Agostini, 1964, p. 280.
- ^ a b András Dugonics, in Treccani.it – Enciclopedie on line, Roma, Istituto dell'Enciclopedia Italiana. URL consultato il 16 luglio 2018.
Bibliografia[modifica | modifica wikitesto]
- (HU) Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner), Budapest, Hornyánszky, 1893.
- (HU) Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Budapest, Balassi Kiadó, 1994.
- (HU) Gyimesi István, Dugonics András matematikai munkássága. Piaristák Magyarországon 1642-1992, Budapest, Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1992.
- (HU) Gyuris György, Dugonics András. Bibliográfia, Seghedino, A Somogyi-könyvtár kiadványai, 1969.
- (HU) Kosáry Domokos, Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1996.
Altri progetti[modifica | modifica wikitesto]
Wikimedia Commons contiene immagini o altri file su András Dugonics
Collegamenti esterni[modifica | modifica wikitesto]
- Dugonics, András, su sapere.it, De Agostini.
- (EN) András Dugonics, su Enciclopedia Britannica, Encyclopædia Britannica, Inc.
- (DE) András Dugonics (XML), in Dizionario biografico austriaco 1815-1950.
| Controllo di autorità | VIAF (EN) 15639984 · ISNI (EN) 0000 0000 7819 3990 · BAV 495/168001 · CERL cnp00446777 · LCCN (EN) nr92012233 · GND (DE) 121981053 · BNF (FR) cb12246575b (data) · WorldCat Identities (EN) lccn-nr92012233 |
|---|
